MENÜ

Január 1-től már nem vehetik igénybe az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozókra vonatkozó járulékkedvezményeket. Ez óriási tehernövekedést jelent a számukra. Az egyéni vállalkozók számára a legjobb, ha visszaadják a vállalkozói igazolványukat, és társas vállalkozásban próbálnak meg részmunkaidős munkaviszonyt létesíteni.
A társadalombiztosítási járulékokról szóló törvény szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül az az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét sajátjogú nyugdíjasként folytatja, és az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Mostanáig ebbe a körbe tartoztak azok is, akik korkedvezményes, korengedményes nyugdíjat, előnyugdíjat, bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját, illetve a rendvédelmi szervekre vonatkozó szolgálati nyugdíjat kaptak.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény azonban módosította a saját jogú nyugdíjas fogalmát. Csak azok számítanak saját jogú nyugdíjasnak, akik 1949-ben vagy annál korábban, a szolgálati nyugdíjasok közül pedig azok, akik 1954-ben vagy azt megelőzően születtek. Az ennél fiatalabbak január 1-től már nem saját jogú nyugdíjasok, vagyis vállalkozóként nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak.
Ez azt jelenti, hogy drasztikusan megnövekednek a járulékterheik. A kiegészítő tevékenységet folytató személy után havonta jövedelemtől függetlenül, fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni. Ez még akkor is jelentős kedvezmény, ha utóbbi járulék összege 2012-től jelentősen, 25 százalékkal nőtt. (Tavaly még csak havonta 5100 forint volt a szolgáltatási járulék, az idei évtől viszont már 6390 forintra emelkedett.) Emellett egyéni vállalkozóknak a vállalkozói kivét, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, evásoknál a törvény szerinti adóalap 10 százalékának megfelelő nyugdíjjárulékot kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik a társas vállalkozásból személyes közreműködésért kapott jövedelemre is.
A korhatár alatti ellátásban részesülő vállalkozóknak azonban a megváltozott szabályok szerint januártól már a minimálbér 112,5 százaléka után 27 százalék szociális hozzájárulási adót (ami a korábbi munkáltatói tb-járulékot váltja fel) kell fizetniük. Emellett a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, s a minimálbér 100 százaléka után 10 százalék nyugdíjjárulékot is le kell róniuk.
Ráadásul az egyéni vállalkozóknak nem is a minimálbért, hanem a jóval magasabb összegű garantált bérminimumot kell alapul venniük, lévén, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához mindenképpen szükség van valamilyen szakképesítésre. Aki viszont középfokú végzettséget igénylő munkát végez, annak legalább a garantált bérminimumnak megfelelő összegű bért kell fizetni, ez vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A garantált minimálbér összege idén januártól havi 108 ezer forintra emelkedett a tavalyi 94 ezer forintról.
Vagyis az egyéni vállalkozóknak jövőre legalább 32 441 forint szociális hozzájárulási adót, 13 770 forint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, valamint 10 800 forint nyugdíjjárulékot kell havonta befizetniük. Ez összesen 57 011 forint. Ezzel szemben a tavalyi évben csak havi 5100 forint szolgáltatási járulékot és - a garantált bérminimummal számolva - legfeljebb 9400 forint nyugdíjjárulékot, így összesen 14 500 forint közterhet kellett fizetniük a korhatár alatti nyugdíjas vállalkozóknak.
Mindezek alapján jól látszik, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig a korhatár előtti nyugdíjasoknak az egyéni vállalkozói forma vélhetően nem kifizetődő. Az érintett vállalkozók annyit tehetnek, hogy valamely társas vállalkozásban ügyvezetővé, illetve üzletvezetésre jogosult taggá válnak, ahol munkaviszonyt létesítenek. Így megtehetik azt, hogy részmunkaidőben (például 4 órás munkaviszonyban) tevékenykednek, és így csak a részmunkaidős munkavégzés után kell megfizetniük a közterheket. Így a felét megspórolhatják a fizetendő köztehernek, ami még így is nagyjából a duplája lesz a tavalyi évinek.